A húsz éves SZÖG-ART Egyesület kiállítása március 16-tól látható Szegeden a REÖK palotában. A megnyitón az egyesület vezetőjével Aranyi Sándorral, és Wehner Tibor művészettörténésszel beszélgettem.
A Szegedi Tudományegyetem rajz tanszékét irányító festőművész elmondta, hogy részben kényszerűség, részben természetes volt a szervezet alapítása. Egy baráti társaság, az akkori Szeged Étterembe járó művészek asztaltársasága alkotta és alkotja ma is a tagságot. Bekerülni nagyon nehéz, hiszen ha már egy ellenszavazat van akkor a jelölt nem lehet tag. Talán épp ezért kevés a fiatal a szervezetben. Ez nem jelenti azt, hogy nincsenek tanítványok, és a közös kiállításokon is láthatók fiatal művészek munkái. Aranyi Sándortól megtudtam, hogy idén meghívásos módszerrel szeretnék bővíteni a tagok számát.
A szervezetben sok művész, sokszor ellentétes művészeti felfogást követ, mégis együtt tudnak dolgozni. Hogyan lehetséges ez? Aranyi Sándor szerint ennek az a titka, hogy a világról nagyon hasonlóan gondolkodnak, csupán a művészi kifejezés módja, és stílusa tér el. A kiállítás előtti válogatás épp ezért volt nehéz, hiszen az igen sokszínű kínálatból kellett egy átfogó képet adni az elmúlt időszakról megemlékezve azokról akik már nem gyarapíthatják életművüket.
Wehner Tibor művészettörténész, megnyitójában kitért a már eltávozott tagokra, (Lázár Pál, Fischer Ernő, Kass János,Dér István) és arra, hogy az is csoda, hogy maga a szervezet fennmaradt. Kiemelte a sokszínűséget, mind a művészeti ágak sokféleségét, mind az eltérő stílusokat. Beszélgetésünkkor elmondta, hogy a kultúrának igen kedvezőtlen gazdasági környezet ellenére ez a sokféleség a kulcsa annak, hogy a SZÖG-ART sok hasonló egyesülethez hasonlóan nem tűnt el. Wehner Tibor, azt is elárulta, hogy egyszerre volt nehéz, és könnyű a tárlat összeállítása, hiszen mindegyik művész magas színvonalú alkotásokat hoz létre, ugyanakkor a húsz év hosszú idő. A közös munka azonban meghozta gyümölcsét.
A megnyitón sokan voltak, és láttam elmélyülten nézelődőket is. Nagyjából ismerve a művészek életművét, és az egyesület munkálkodását, jól sikerült a jubileumi tárlat. Az igazi próba csak ezután, a szürke hétköznapokon jön. A jó idő talán meghozza a kedvet a múzeumi sétára is.
