szegedkultúr

A Móra Ferenc kollégium Szeged, egyik legnagyobb kollégiuma. Immár 15 éve minden évben megrendezik a kollégiumi tehetségkutatót.A diákok igen lelkesek, és hetekkel előbb kezdik szervezni az eseményt. Nincs könnyű dolguk, a tanulás, és sok egyéb elfoglaltság mellett, kell a megszokott színvonalat tartva összeállítani a műsort, segíteni a jelentkezőket a felkészülésben, és a technikai teendőket nem is említettem. Az elmúlt években egyre több hasonló volumenű esemény van a kollégium életében, a tehetségkutató mégis meg tudta őrizni a népszerűségét.

 A Pinceszínház udvarában Veres Kittivel beszélgettem, miután társai gratulációit fogadta. Minden oka meg van az örömre, ugyanis egy kiadó hamarosan megjelenteti első önálló könyvét! 

20 évesen, ilyen eredményt kevesen mondhatnak magukénak! Mikor kezdtél írni?

Igen, kevesen mondhatják el, és még mindig hihetetlen számomra is. Talán majd akkor fogom fel teljesen, ha már a kezemben lesz az első példány. Mikor megkaptam a levelet a kiadóból el kellett olvasnom rögtön kétszer, hogy „Úristen, jól látok!” Nagyon meglepődtem, de reménykedtem és bíztam benne, hogy igent mondanak. Ha nemleges választ kaptam volna, akkor sem estem volna kétségbe, mert vannak még kiadók, és ez csak az első volt, ahol próbálkoztam.
Olyan 15 évesen kezdtem el először írogatni, lapra, lefekvés előtt, két óra között az iskolában és már rögtön adtam is tovább annak aki olvasta. Azóta kicsit komolyabbá vált a dolog. Szó szerint azt, hogy elraboltak. Ez egy felkiáltás a lány szájából, aki elmeséli nekünk mit kellett átélnie több hónapon keresztül, amíg fogva tartották. Én a thriller kategóriába sorolnám a sztorit, bár voltak akik rávágták, hogy horror. Nem egy romantikus leányálom történet és magam is meglepődtem mennyien szerették, szeretik, és hogy képes voltam ennyi mindent beleírni.